
Úgy gondolom, hogy a Flow érzés minden ember lehetősége! Minden dolgot az életben lehet a befelé vezető útként, meditáció, koncentráció jelleggel végezni. A kézműves tevékenységekkel például életfákat hajtva viszont könnyebb ezt a Flow állapotot elérni, ismételni.
Azt tapasztalom, hogy az asztalosság azon belül tömör fával alkotni és a képzelet segítségével valami újat készíteni önmagában meditáció is lehet. A gyártás közben fokozottan veszélyes lehet a figyelmetlenség a koncentráltság hiánya, mert az ujjaimat nem tudom vissza növeszteni, mint a körmeimet.
A gyártási folyamatnak vannak oly annyira „unalmas” részei mintha meditáció lenne. Amikor sorozatban 2-300 ugyanolyan vágást végzek el a fűrész mellett, fontos a koncentráltság. Akár egy meditáció amikor legutolsó lépésként 5-6 akár 10 órán keresztül ugyanazt a nagy méretű ebédlő asztalt csiszolom. Például ebben a tenger asztalban a látványt a színtelen gyanta üvegtisztaságig csiszolását hosszadalmasan kell finomítani.

Ezekben az „unalmas” meditatív órákban is a Flow érzés elérhetővé válhat. A tervezés faanyag kiválasztásnál sokkal könnyebb a Flow állapot megvalósítása, mert kedvesebb az értelemnek mint az monoton folyamatok. Az életfa hajtásnak is vannak izgalmas feltűnő és kevésbé látványos oldalai is. A végeredmény mindig meghozza az eredményét:

Hasonló fázisokon megyek át, mint amikor 10-20 percig kitartok egy testtartást, vagy 1-2 órán át meditálok. Hogy van ezekre időm?!:
- Röviden korán kelek nyáron a nappal, a kakasok előtt. Mostanra 8 éve amióta megéreztem, hogy hallgatni az előadásokat infókat nem hoz eredményt elkezdtem különböző gyakorlatok, pl. TM meditációt végezni. Ehhez a megszokott 6-7 óra helyett, reggel 3-4 órakkor kezdtem kelni a hét 7 napján. Rengeteg időm lett, és amit már az első hónap után éreztem, hogy kipihent is vagyok, mert akár a futás (hétköznap reggel 20km, hétvégén 40-90km között műveltem), akár a testtartások energizálnak. A szalag és izom rendszerem pedig fejlődött, hozzászokott. Majd a vegán étrend a futás okán sokat fogytam (15-20kg). Így lett érezhetően jobb kedvem, időm, a baj, gond helyett feladatot látni, megoldásokat kereső felfogásom.
- Szoktam énekelni mantra szerűen: „Minden múlandó ami megfogható, csak az a maradandó ami nem fogható”
1: Mindegyik folyamatnak (tartások – asztalosság – futás) vannak mentális és testi tünetei holtpontjai.
2: Az említett folyamatoknak (t.-a.-f) vannak látható jelei. Jelek az anyagon és rajtam.
3: Mindegyik (említett Flow – Meditatív) cselekvés emeli a rezgések az anyagban és bennem.–> mert: „Kezdetben volt az Ige” az „Om” vagy „Aum”. Három hang, ébrenlét-álom-mélyalvás, vagy teremtő-fenntartó-megújító, vagy múlt-jelen-jövő.
A megközelítés kettő irányú, ami belülről jön és ami kívülről.
- Belülről érzem hogy egy-egy test tartás közben ugyanaz a hidegrázás (prána) fut végig a testemen, mint amikor a műhelyben zúgó géppel csiszolva, vagy a gyalugép, szalagfűrész mellett állva mély koncentrációban forgácsolom a fát és jön a Flow érzés. Érzem, hogy a munka játékká válik energiával tölt a tevékenység és meditációvá válik a készítés.
- Kívülről jön a jelzés, hogy a reakcióim (nem-reakció), a viselkedésem, hozzáállásom megváltozott, más mint az út elején. Könnyebb a változtathatatlan történéseket elfogadni, lelkesedni vagy kivárni amíg örülhetek is némelyiknek.
Külső jele van, amikor a flow állapotában tárgyak megszületnek, formálódnak az én és megbízóim képzeletében. Az elképzelés már indító erőt ad, majd a faanyag kiválasztása, vágása, forgácsolása közbeni illatok (dió, tölgyfa illat stb..), színek (barna,lila, bézs…) , minták (rajzolatok, flóderossáág..) tovább töltenek el a Flow érzésében. Majd elkészül a termék és a digitalizálás után bekerül a házba hozzám, amíg eljönnek érte, vagy én viszem a termékeket új otthonukba. Ebben az utolsó folyamatban ugyancsak sok a lehetőség, hogy tovább energizáljuk egymást a lámpával, asztallal, vágódeszkával, szekrényajtóval.
Állítólag a tárgyak átveszik a környezetük és tulajdonosaik rezgéseit hangulatállapotait. Ez olyan törvény mint a gravitáció, arra is igaz aki nem hisz benne.

2: Mindegyik folyamtnak vannak látható jelei. Jelek az anyagon és rajtam.
- az életmódom változik (tartások, étkezés, gondolkodásmód, szokások, minták…) mert a felvett új szokások, napirendem összessége megváltoztattak gyökerestül. Kívülről a visszajelzés a megbízóktól, hogy a kezem alatt formálódott bútor darab a szívükhöz szól. A szép látványa mag a szemlélőben ami kivirágzik és hatását kelti jó érzésekkel tölt el. Jó érzés amikor a környezet a tisztaság és rendezettség mellett a szépségével is tölti a teret.
Hatással vagyunk egymásra és az anyagra. A sok mondás is ezekről beszél, hogy „Ebet szőréről, madarat tolláról, embert társáról” , Amilyen a fa olyan a gyümölcse.
Amikor szeretjük amit művelünk az látszik az eredményen és az vissza hat az alkotóra.

1: Mindegyik folyamatnak vannak mentális és testi tünetei holtpontjai.
- A nehézségek már az út elején eljönnek a kezdeti hibákban buktatókban, mert elindítani nehezebb a szekeret mint mozgásban tartani. Az is lehet hogy hiba van a szekérben, ami közben derül ki, de a darabjait szét lehet szedni, javítani vagy másikat építeni. Több ilyen hősi halottam van, írtam is egy ilyen összefoglalót itt:

- Mégis amikor elkészülök egy termékkel sokszor magától jön a flow érzés a hidegrázással együtt, ez el tudja feledtetni a holtpontokat. Majd új megrendelés és az egyedi készítés előnye és nehézsége is, hogy nincsenek egyforma termékek, sok benne a potencia. Pár év alatt összegyűlt alkotásokat vissza nézve a weboldalon, mindhez van egy-egy tartalmas emlékem, a megrendelőhöz a reakciójához.
- Egy rádiós interjúban kérdezték, hogy melyik munkámrat emelné ki az eddigiekből? A besélgetés 23:13-kor kaptam egy ide vágó kérdést és adtam rá választ:
Sok helyen hallom olvasom, hogy foglalkozz ügyesedj abban amit szeretsz csinálni, vagy keresd magadat abban amit épp művelsz. A változásaim utján egy új szakmában találtam meg újra magamat, így bútorokat kezdtem el készíteni. Az egyedi bútoraimat jellemzi a sok munka sok enegria! Például a következő rádiós-stúdió asztal közel fél évig készült. A sok munkaórán kívül mindig várnom kellet valamire..
Vannak jobban fizető szakmák, meglehet hogy fogok még mást is művelni, mert hosszú az élet és szeretem képezni magam. Nehéz az út persze és senkinek sem könnyű aki elkezdi! Úgy gondolom feladattal jöttem én is, ezért megtetszett amikor megértettem „kezdetben volt az Ige” jelentését, aztán ez lett a jelszavam, a cselekvés!
A holografikus világkép szerint Az élet 96% rezgés és nem látható és csak a 4% az amit a kezemmel kézzel foghatóra készítek. Ezek szerint biztosan van jelentősége, hogy hogy a gyártó sorról kerül ki a bútordarab vagy egy kézműves kezéből a fából készült asztalok, lámpák.
Köszönöm a figyelmet!